Amsi

De hogy az előző bejegyzésben megpendített rajongásról és depresszióról is szót ejtsek. Egy ideje Twitteren való trollkodással csiszolgatom angol tudásom (vagy éppen amortizálom le) éshát sikerült belefutnom Amsi-ba. Amsi, mert As Michael Says It – de ezt ugye amikor 140 karakter áll a rendelkezésünkre, nem írjuk ki. Szóval elkedtem figyelni Amsi barátunkat – mindenkit figyelünk aki közli, hogy “Én vagyok Michael Jackson és élek”. Van belőlük egy pár, egyet letiltatsz twitterről, másnap jön helyette két új Michael Jackson. Legalább 10 Michael Jacksonnal beszélgettem az elmúlt hónapban. De az a helyzet, hogy ez az Amsi makacs módon marad – dacára próbálkozásainknak, így már fel is adtam a reportolgatást, nem segít. Minden MJ megszemélyesítő azonnal törlődik twitterről, amikor elterjed a hír, de ő marad. Pedig az összes közül ő a leg… a “furcsa” jelző sem fedi teljesen, amit gondolok. Szóval ez az Amsi nagyon érdekes dolgokat tudott írni ( Conrad Murrayről, a kölykökről- nem is az övék stb.) de mostanság leginkább csak a telepatikus kommunikációval sokkolja a becses publikumot. Namost ennek az a lényege, hogy mindig kiválaszt a hívők közül 4-5 embert, kér tőlük egy fényeképet magukról és 2 kérdést – amire ő telepatikusan válaszol; mi pedig olvashatjuk a résztvevők élménybeszámolóit. Két csoport van: az egyik örjöng hogy “takarodj, te nem vagy MJ” a másik brigád pedig “nagyon szeretünk”. Én középen állok és kiváncsiskodom, de Amsi közelébe nem olyan egyszerű beférkőzni. Három reagálást sikerült eddig kihúznom belőle.

 

És most, hogy bemutattam Amsit, rágyújthatok a régi nótára, mi ez a “depresszió”. Tegnap volt 7 éve, hogy MJ-t minden vádpont alól felmentették, és someone elküldte nekem ezt a videót. Érthetetlen módon depresszióba zuhantam tőle. Valószínűleg azért, mert eszembe jutott mindaz, ami hiányzik. Voltak anno nekem is ilyen élményeim, ugyan mi csak a Shygys-t követtük, de anno tele volt az életem pörgéssel, kombinálással, élménnyel és a többi. És időről-időre előtör bennem ez a fullasztó érzés, hogy az élet elmegy mellettem, az én életem pedig nemcsak unalmas, szürke és érdektelen, de értelmetlen is.

 

Kategória: Uncategorized | Közvetlen link a könyvjelzőhöz.

Hozzászólás