Média és társadalom-A náci propaganda
A náci propaganda a széles tömegekhez szólt, az egyéni lét apró örömeinek, a népi életforma tisztaságának, a boldogító középszernek a képeivel bombázta a kisembert, szubjektívan és egyoldalúan. A nemzetiszocializmus a népit hangsúlyozta, az egyén feloldódását a közösségben, népközösséget hírdett, és az individuum teljes megsemmisítésére törekedett.
A hagyományos politikától eltérően a nemzetiszocialisták nagy hangsúlyt fektettek a propagandára, a szavak mágiájára és Hitler szónoki képességeire, a látványos s tömegpiszhológiai hatású nagyrendezvényekre, a Népi Figyelő (Völkischer Beobachter ) a párt hivatalos lapja pedig széles tömegekhez volt képes eljuttatni a náci szellemiséget.
Joseph Goebbels volt a modern értelmeben vett propaganda megteremtője. Célja a tömegek fanatizálás és a Birodalomban élő „közellenségek“, a zsidók lejáratása volt. Külön propagandaminisztériumot hoztak létre, így Goebbels a III. Birodalom információs- és propagandaminisztere, majd a német kultúra és művészet minisztere lett.
Vidéken 42 birodalmi propagandahivatal működött, képzett munkatársakkal.
A náci propaganda képes elemberteleníteni és gyűlöletet szítani,az ellenségkép tudatosításával pedig azt éri el,hogy a problémák valódi okának elfedésével a gondolkodás képességét veszi el az emberektől-helyette egyszerű,kézzelfogható magyarázatot ad, az amúgy sokrétű és bonyolult társadalmi kérdésekre. Megnevezi minden baj okát,azaz ellenségképet teremt ami minden baj okozója. Hitler esetében a zsidók ellenségként való megnevezése szolgálta azt a célt hogy a zsidó vagyonra rátehesse a kezét, másrészt ugyanakkor az árja faj megalkotásával különleges nemzeti öntudatot teremtett. (Még a német parasztnak és munkásnak is egyfajta szellemi-érzelmi reputációt adott.) Érdemes megvizsgálni, hogy a náci propaganda mitől volt olyan rendkívül hatásos,hogy egy egész népet tudott fanatizálni. Hitler egyik mondata a hatásos propagandáról így szólt: „ A tömeg olyan, mint a nő, az érzelmeire hallgat elsősorban, és a propagandának mindig a tömeg értelmileg legalacsonyabb fokán állók színvonalán kell szólnia. „
Hitler maga sem volt egy szellemi óriás,de fanatikus volt, és fanatizálni tudta a tömegeket. A náci mozgalom kezdeti időszakban propagandáját a párt újságban, pártgyűléseken fejtette ki. Igazán akkor vált hathatóssá amikor már eléggé megerősödve nyílvános tömeggyűléseket tudott megrendezni. Maga Hitler is akkortól számított megkérdőjelezhetetlen vezérnek, mert ezeken a nagygyűléseken be tudta bizonyítani, hogy milyen hatásosan tud a tömegpszichózisal élni. Ezeken a gyűléseken maga a szónok is a halk, lassú beszédtől az érzelmi állapota fokozásával eljutott az egész magas hangon való, már-már rikácsoló kiabálásig, és vele együtt az őt hallgató tömeg is. Érdemes megfigyelni azt is, hogy milyen eszközöket használt a hallgatóság befolyásolására. Ezek a gyűlések mindig megkoreografált hatalmat és erőt sugároztak, méreteikben és kellékeikben is. Fokozták az összetartozás érzését de félelmet is kelthettek a kivülálló számára. A náci propaganda céljai szolgálatába állította a művészeteket, az épitészetben monumentális tervek és alkotások szolgálták a náci uralmat. Monumentális épületei a hatalmat,az erőt, a vezér nagyságát mutatták. Melletük az ember kicsinynek és erőtlennek érezhette magát. Díszitésükben, elrendezésükben a geometriai egyszerűség, a katonás fegyelem uralkodott.
Szobrászatára szintén a hatalmas méretek és a klasszicista stílus visszatérte volt a jellemző. Zenében Wagner a hősi német múltat dicsőítő zenéje, az árja faj felsőbbrendű mítosztát erősítette.
A kultúra totális megtisztításának jegyében pedig elégettek minden „a német szellemiségtől idegen kultúrterméket“.
Az utca embere a leggyakrabban a plakátokkal találkozott, melyek megalkotásával jó rajzolókat és gondos tipográfusokat bíztak meg -s fontos eszközei voltak a propagandának.
Hitler tudatosan választotta az NSDAP zászlajának vörös színét, a kommunisták és szociáldemokraták provokálása végett. A remek rajzokkal készített plakátokon a kifejező jelszavak vagy vörös háttérből virítanak fehér betűkkel, vagy fordítva.
A média eszközei közül fontos szerep jutott a rádiónak, Goebbels kíváló propagandaeszköznek tartotta a néprádiót, amit a szegényebb parasztoknak és munkásoknak ingyen osztogattak, így körülbelül 50 millió némethez jutott el a Führer hangja.
A náci híradó megörökítette Hitler minden jelentős lépését. Fontos szerep jutott később a háború során a frontvonalon levő győzelmek bemutatásában is és csak olyan képsorokat mutatt amelyek alkalmasak voltak a lelkesítésre és a győzelembe vetett hit megerősítésére. A híradó képsorai sok esetben nem a valóság bemutatására törekedtek, hanem éppen ellenkezőleg, mint például abban az esetben amikor a nemzetközi tiltakozás hatására a Nemzetközi Vöröskereszt képviselői a csehországi Theresienstadtba látogattak, hogy meggyőződjenek a zsidó deportáltak helyzetéről. Ezeken a felvételeken rendezett körülmények között élő, jól táplált, vidámnak tűnő foglyokat láthattak a nézők. Csak hosszú idővel a háború befejezése után derült ki, hogy mindez megrendezett jelent volt a látogatók számára. A híradó tehát igyekezett mind a németeket, mind az egész világot megtéveszteni és nem utolsósorban a még deproltálás előtt álló zsidókat is. A krematóriumokról nem szóltak a híradók. Goebbels és Hitler a modern propagandával igazán hatásosan használták az összes akkor létező médiumot, mesterien befolyásolták a tömegeket saját céljaik érdekében. Tevékenységük máig ható tanulsága, hogy mekkora a felelőssége a média irányítóinak.
I-SEE-STARS 