Nem csak az jellemző ránk, hogy türelmetlenek vagyunk és minden kell, de azonnal, hanem az is, hogy egyre inkább képtelenek vagyunk megélni az egyedül állapotát. Pedig egyáltalán nem szörnyű.
Az egyedüllétet nem érdemes összetéveszteni a magánnyal, hisz az egyedüllét lehet egy nagyon harmonikus, inspiráló állapot is, míg a magány csak terméketlen szenvedés és hiányérzet. A jelenség pedig egyre általánosabb; barátunk éppen csak kiírja Facebookon, hogy egyedülálló, s mielőtt kettőt pislognánk, már ismét kapcsolatban van, mert sorozatosan rátalál a nagy szerelem… Vagy éppen nem, csak különböző okokból muszáj valakivel lennie. A kapcsolatfüggőség nem csak arra utal, hogy menekülünk magunk elől, hanem arra is, hogy nem tanultuk meg az önállóságot, a szuverenitást, és nem vagyunk képesek arra, hogy független lényként életképesnek érezzük magunkat.
Kapcsolatfüggő vagy?
Ha egy-egy szakítás után sorozatosan rögtön új partner oldalán találod magad és ahelyett, hogy megélnéd az egyedüllét állapotát és hagynád, hogy érzéseid letisztuljanak benned… akkor igen. Ilyenkor az kedves valószínűleg nem is szerelem, csak mankó, hogy véletlenül se legyen nekünk rossz, egy percig se. Az új pasi/csaj eltompítja a fájdalmat és enyhíti az elvesztett kedves ordító hiányát, de lássuk be, ha sose szűrjük le a tapasztalatokat, ha sose éljük meg a bánatot, mi is csak sánta emberek leszünk, akiknek mindig mankó kell.
Miért kerülendő?
A fent említettek mellett azért is, mert lehet, akivel összeadtad magad, társ szeretne lenni és nem egy váll, amin zokogni lehet. Lehet, már régóta szimpatizált veled, és alig várta, hogy esélye legyen nálad… te pedig most bánatodban megadod neki, mert vigaszt nyújtott. Azt hiszem, a legjobb megoldás az, ha sose kezdünk ki olyannal, akinek épp szerelmi bánata van- hagyjuk meg az ostromot akkora mikor már kiheverte a dolgot.
Merj egyedül lenni!
Nyilvánvaló, hogy két ember akkor tud harmonikusan együtt lenni és működni, ha két egész ember találkozik, akik egyedül is megállják a helyüket-különben jön a vak vezet világtalant effekt. Márpedig ahhoz, hogy egész emberek legyünk, meg kell élni a társtalan időket is. Jobban megismered magadat az egyedül állapotában és a jól megélt magány hosszútávon sokkal gyümölcsözőbb, mint az, hogy esztelenül ugráljunk egyik partnerről a másikra.
I-SEE-STARS 